Kétbodony – Szilvaszombat

A szilvásgombócról. Nyilván. Mert az biztos, hogy a kétbodonyi szilvásgombócnak nincsen párja.

A kulturális programokról. Persze. Népzene, néptánc, gyerekműsorok, kiállítások jól megférnek egymás mellett ebben a térben.

A vásári forgatagról. Mert helyi kereskedők, kézművesek, alkotók hozzák el szebbnél szebb portèkáikat erre a napra.

De miről szól igazán a Szilvaszombat (nekünk)?!

Az összetartozásról.

Hogy egy ilyen kis falu, mint a miénk, összeáll, összefog és megcsinálja. Szívvel lélekkel. Ezt érzed, amikor megérkezel, amikor beleharapsz a szilvásgombócba. A vendègszeretetet.

A kapcsolatokról.

Hogy itt megállunk kicsit a rohanó hètköznapokban. Most van idő egy sörre, egy 5 percnél hosszabb beszélgetésre. Most együtt van a falu, idős és fiatal. Van aki keményen dolgozik, gyúrja-gurítja a gombócot, de ha ismerőst lát, mosolyog, integet. Van aki a forgalomirányításban segít, de csak odaszalad egy kézfogásra, egy-két jó szóra. Mindenkinek van dolga, s mégis mindenki ráér a másikra.

Mert itt, a Cserhát szívében, ahová sokszor csábítunk Benneteket a posztjainkkal, mesevilág van. Valódi mesevilág. Ahol még él a nyitottság, a vendégszeretet, a hagyománytisztelet, a törődés, a gondoskodás, a segítségnyújtás. Ahol megosztjuk amink van. Az örömünk, s néha a fájdalmunk is.

A mai nap a találkozásoké volt. A helybeliekkel, a vendégekkel, a rég nem látott ismerősökkel.

A mai nap a miénk volt. A háláé, hogy újra együtt lehettünk, a reményé, hogy jövőre újra együtt leszünk.

Ez a mi Szilvaszombatunk. Ebben vagyunk mi benne. Helybeliként, egyre kevésbé gyüttmentként.